Megint nyár, megint Sziget, hell yeah. Félreértés ne essék, csupán rongyrázásból én sem mentem volna ki, de a Jamiroquait egyszerűen látni kellll!!! Amióta meg átvészeltem két éve a Novarocknak nevezett, fesztiválnak álcázott túlélőtábort, azóta a Szigetre is úgy tekintek, mint egy árnyékos lugasra, ahol kisasszonyként szürcsölhetem a teámat, szóval kifejezetten vágytam már egy ilyen össznépi megmozdulásra. (tovább…)
Grimmcicc – így első körben augusztus 13, 2008
Gondoltam egy nagyot. miért ne tehetnék fel néhány, jobban sikerült rajzot is? ^^ Mivel kb csak két láma olvassa a blogomat, beégni úgyse fogok, szóval uccu neki 
Hát jahh, rájöttem, hogy a scanner nem is akkora szar dolog.. xD
Mugen no Juunin – első látásra augusztus 10, 2008
Egyenlőre nem szeretnék ismertető-szagú postot írni, már csak azért sem, mert nem óhajtok két rész után messzemenő következtetéseket levonni. Egyéb infó itt
Szóval: Benyomások benyomások hátán, kezdjük egyből az openingel. Gondolkozom, hogyan is tudnám jól leírni, de nem jut eszembe semmi azon kívül, hogy nagyon különös – persze pozitív értelemben. Elvárásokkal és kiváncsisággal tele ültem a gép elé, és egyből az arcomba kaptam egy ilyen OP-ot… Több mint megnyerő:)
A következő impulzus a grafika és a színvilág. Szép, jól kidolgozott és feltűnően sötét. Még a reggel játszódó jelenetek is olyanok, mintha a hold készülne eltakarni a napot, érdekes hangulatot kölcsönöz az animének az biztos.
A történet eleve érdekes, de arról amúgy se tudnék még túl sok mindent mondani. Viszont hentelés.. az van!:D Eddig szépen is van kivitelezve, és nem is keltett bennem olyan érzést, mintha Manji vérrel töltött, belül üreges fabábukat szeletelne. Jut eszembe, Manji! Fura fickónak tűnik, eddig szimpatikus, de bővebb lélekrajzot egyenlőre nem kívánok írni róla ^^ A huga is érdekesnek tűnt, külön tetszett, hogy nem volt teljesen százas, szeretem az ilyen húzásokat. A mamó… Kjút öreg néni, indiánokat megszégyenítő mondatokkal of korsz, tuti ő is tartogat még valamit….
Nagyon mást egyenlőre nem is mondanék, majd ha belemelegedtem a sztoriba…:)
Addig is itt az OP:
CHINPOKOmon – A hegemón Japán, South Park módra augusztus 8, 2008
Kép az epizódból
Csapjunk egyből a lecsóba, jöjjön a sztori rövid ismertetése: Új őrület dúl a kisvárosban, hihetetlen gyorsasággal lopja be magát minden háztartásba a legújabb japán rajzfilm, a Chinpokomon. Nap mint nap új menő chinpokomon játék kerül a polcokra, amik szó szerint könyörögnek, hogy vegyék meg őket. Egy nap azonban egy szemfüles eladó észreveszi, hogy a kis cukiságok arra buzdítják a gyerkőcöket, hogy támadják meg hazájukat, mondjuk bombázzák le Pearl Harbort. (lol xD) Elmegy tehát a játékgyártó cég fejeseihez, hogy kérdőre vonja őket, akik azonban lekenyerezik péniszét illető bókokkal, és így járnak el minden kétkedővel szemben, bla bla, ennyi lenne a lényeg.
Mindenki tudja miről van szó, nem is kell ragozni, jót röhögünk az egészen, főleg mert mi magunk is anime fanok vagyunk. De mi van akkor, ha egy nap úgy ébredünk, hogy ellenállhatatlan vágyat érzünk az iránt, hogy beüljünk mondjuk egy Gripenbe, és meg se álljunk Pearl Harbobig?? xD Jó ez talán kicsit drasztikusan hangzik, ha lehetne inkább szeretném elkerülni az agymosást ^^” Meg különben is… A japánok minden téren tarolnak, kinek kell már Pearl Harbor? ^^
Új kiskedvenc – Number Girl augusztus 7, 2008
Fogalmam sincs, miért csak most akadtam rájuk, hiszen a Zazen Boys-t elég régóta hallgatom és szeretem, de jobb későn, mint soha. (Jah azt halkan hozzáteszem, hogy már azt sem tudom, hogy találtam meg magamnak az NG-t a lényeg az, hogy a Zazen Boys-nak nem volt sok köze hozzá e tekintetben^^) Szóval ráakadtam, vidámkodok is miatta rendesen. Gondolkoztam rajta, hogy mit írhatnék még, hogy miért tetszik, miért más, miben eredetibb mint az agyonhypeolt visual kei bandák ( azok közül is találok azért oylat ami tetszik), de rájöttem hogy felesleges (főleg mert magamat nem kell győzködnöm, mást meg nem érdemes^^), let’s dancing!
Máj förszt poszt – avagy miért is kell ez nekem augusztus 7, 2008
Tehát miért.. Mert kell.. Mert unom már, hogy a katasztrofális memóriámnak köszönhetően egy bizonyos idő elteltével elfelejtem hogyan éltem meg bizonyos impulzusokat. Ld animék, mangák, filmek, könyvek, vagy bármi más. Hiába tapasztaltam meg valamit, ami akár mély benyomást is tehetett rám, ha egyszer pár hét múlva már fogalmam sincs, miért tetszett, mit gondoltam róla. Tehát úgy gondoltam, egy blog csak jó lesz arra, hogy felelevenítsen egy két dolgot. Lassan már körvonalazódnak bennem a kategóriák, de mindent csak a maga idején^^ Jah, és azt már előre érzem, hogy nem fogok tökölődni a fejléccel, vagy ha mégis, akkor egyszer az is lesz. Talán… (Egyenlőre jó lenne pontosan átlátni ezt az egész rendszert. Faszér’ kellett nekem lázongani a blogol.hu ellen, azt legalább egyszer már megértettem ^^”)
